2013. augusztus 28., szerda

11. oldal

   Ahogy az emberek szánalomra méltó ostobaságán nevettem, és leírtam az új felfedezésemet, hirtelen rájöttem, hogy nincs semmim, ami alapján kivonhatnám magam ez alól a szabály alól. Valaki más szemszögéből nézve nincs kétség, hogy az emlékek, amelyekről írok, el lettek torzítva, hogy csak a jó oldalamat mutassák.
   Ezért hát szeretném elmondani, hogy mivel ezt a történetet a saját nézőpontomból meséltem el, elszenvedhetett néhány torzulást az önigazolás végett. Mindenekelőtt a számos haláleset, amely a cselekedeteink miatt következett be, lehetett motiváció erre az önigazolásra, még ha öntudatlanul is történt.
   Mindazonáltal megpróbálom majd kiásni az igazságot az emlékeimből amennyire csak tudom, mert szembe akarok nézni a tényekkel, és realisztikusan ábrázolni a történteket. Ezenfelül utánozni szeretném a régi történetek stílusát abban a reményben, hogy újjáélesszem az akkori gondolataimat, érzéseimet.
   Ez a vázlat elvileg nem oxidálódó papírra íródott nem fakuló tintával, amely egy évezredet is kibír. Amikor készen lesz, senkinek sem fogom megmutatni (kivéve talán Satorut, hogy kikérjem a véleményét), hanem berakom egy időkapszulába, és eltemetem mélyen a föld alá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése