2013. október 6., vasárnap

19-23. oldal

   A démon története

   Ez egy körülbelül százötven évvel ezelőtti történet. Volt egy fiú, aki gyógynövényeket gyűjtött a hegyen. Belemerülve a gyűjtögetésbe, eljutott a Szent Korlátig. Már szinte az összes gyógynövényt összeszedte a korláton belül, amikor felpillantott, és meglátta, hogy a korláton kívül még rengeteg volt.
   Folyton figyelmeztették, hogy nehogy a Szent Korláton túlra lépjen. Ha valamilyen oknál fogva mégis muszáj neki, akkor mindenképpen legyen vele egy felnőtt.
   De egy felnőtt sem volt a környéken. A fiút csábította a sok gyógynövény, és úgy gondolta, abból nem lehet baj, ha egy kicsit kilép. Először a fejét dugta ki. Csak a korlát alá kellett hajolnia, kitépni néhány gyógynövényt, és utána rögtön visszajönni. Ebből nem lesz baj.
   A fiú csendesen átcsusszant a kötél alatt. A szalagok libegtek és zizegtek.
   Abban a pillanatban váratlanul kellemetlen érzés fogta el. A bűntudat mellett, amit a felnőttekkel szembeni engedetlensége miatt érzett, valamiféle balsejtelem is elfogta, amilyet korábban még sosem tapasztalt.
   Megnyugtatva magát, hogy semmi baj sincsen, megközelített a gyógynövényeket.
   Aztán megpillantott egy démont, ami felé tartott.
   Bár nagyjából akkora volt, mint a fiú, a külseje mégis ijesztő volt. Dühe úgy örvénylett, mint egy tüzes koszorú, mindent megégetve maga körül. Ahogy a démon közelített, mindent lekaszált útja mentén, a lombokat pedig lángokba borította.
   A fiú elsápadt, de kényszerítette magát, hogy ne sikítson, és visszalépett. Ha vissza tudna osonni a kötél alatt, a démon eltűnne.
   Ám eltört a lába alatt egy ág.
   A démon elfordította a fejét, arca teljesen érzelemmentes volt. Dühének célpontjára bámult.
   A fiú átbújt a kötél alatt, és elindult, amilyen gyorsan csak tudott. Mindennek rendben kell lennie, miután belépett a korlát védőmezejébe.
   De amikor visszanézett, a démon is átbújt a kötél alatt!
   Abban a pillanatban a fiú rájött, hogy helyrehozhatatlan dolgot tett. Egy démont csalogatott a korláton belülre.
   A fiú kiáltott, ahogy lefelé futott a hegyi ösvényen. A démon hajthatatlanul üldözte őt.
   A fiú a korlát mentén rohant, egyenesen a falu szemközti oldalán lévő folyó felé.
   Amikor hátrapillantott, a démon arcát eltakarta a bozót. Csak az izzó szemei és tátongó szája volt látható.
   A démon utat keresett a falu felé.
   A fiú nem hagyhatta, hogy ez megtörténjen. Ha a démon követné őt visszafele, valószínűleg az egész falut elpusztítaná.
   Ahogy kijutott a bozótosból, egy meredek sziklát látott maga előtt. A folyó zúgása odalent visszaverődött a falakról. A szakadék fölött egy új kötélhíd függött.
   A fiú nem kelt át a hídon. Ehelyett az ár ellen haladt a szikla szélén.
   Amikor visszanézett, a démon a híd szélére ért, és őt kereste.
   A fiú elszántan futni kezdett.
   Rövidesen egy másik híd is feltűnt a távolban.
   Megközelítette a felhős égből kiemelkedő hidat. Az elemeknek kitéve elhasználódott az évek során; most hátborzongatóan himbálózott, mintha hívogatná őt.
   A híd bármelyik pillanatban leszakadhatott. Több mint tíz éven át senki sem használta, és őt is figyelmeztették, hogy ne tegye.
   A fiú lassan megindult a hídon.
   A kötelek nyugtalanító nyikorgó hangot adtak ki. A deszkák tölgyből készültek, de úgy tűnt, bármelyik pillanatban eltörhetnek.
   Amikor már nagyjából félúton járt, a híd hirtelen megingott. Visszanézve látta, hogy a démon is a hídra lépett.
   A híd egyre vadabbul és vadabbul himbálózott, ahogy a démon közelebb ért.
   A fiú a völgy mélyére pillantott. Szédítően messze volt.
   Felnézett. A démon már közel járt hozzá.
   Amikor már tisztán látta a démon visszataszító arcát, suhintott egyet a sarlóval, amit magával hordott, és egy mozdulattal átvágta a hidat tartó köteleket.
   A híd lefordult, és a fiú is majdnem lecsúszott, de valahogy sikerült megragadnia a kötelet.
   Vajon a démon lezuhant a mélybe? A fiú körbenézett. Valahogyan a démon is belekapaszkodott a kötélbe. Lassan a fiú felé fordította gyilkos tekintetét.
   A sarló lezuhant a völgybe. Már nem tudta elvágni a köteleket.
   Mit tegyen? Az ég felé imádkozott. Nem számít, ha meghalok, csak kérlek, ne engedd, hogy a démon bejusson a faluba.
   Vajon elérte a fiú imája az égieket? Vagy csak a kötelek nem bírták tovább a súlyukat?
   A kötél elpattant, leküldve őket a völgybe. A fiú és a démon eltűnt szem elől.
   Azóta egy démon sem tűnt fel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése